Az afgán agárhoz hasonlóan az orosz agár is a vadat szemmel követő, gyors lábú vadászkutyák, közé tartozik. Származása: Vélhetően ugyanazoktól a közel keleti ősöktől származik, mint a perzsa vagy az afgán agár, de ezek a hajdani vadászebek nem bírták az északibb hegyek kemény teleit. Miután keresztezték őket egy hosszú lábú orosz juhászkutyával, ellenálló-képességük megnőtt, szőrzetük vastagabbá és gyapjassá vált. Az orosz nemesek orosz agár falkáikkal szertartásos farkasvadászatokra jártak. A fajta Nagy-Britanniába bekerült első példányát Viktória királynő kapta ajándékba az orosz cártól 1842-ben. Amerikában, 1889-ben tűnt föl az első orosz agár. Vérmérséklete: Általában nyugodt és ragaszkodó, de nem szabad elfelejteni hogy vadászatra termett. Lehetőleg jó tenyésztőktől szerezzük be a kölyökállatot. A fajta nagy termete, ereje és gyorsasága miatt az engedelmességre szoktatás elengedhetetlen. Igényei: Tartását nem lehet félvállról venni. Étvágya és mozgásigénye hatalmas, szőrzetét rendszeresen ápolni kell, határozott és következetes bánásmódot kíván.